Te presentamos dos bases de datos, apropiadas para la localización de artículos a texto completo, a las que puedes acceder con el carné de nuestra biblioteca.
A través de esta base de datos se pueden localizar artículos de revistas científicas en texto completo, sobre ciencias sociales y humanidades.
Las revistas a texto completo ofrecidas por PRISMA incluyen: América Latina Hoy, Boletín Americanista, Historia, Journal of Eastern Caribbean Studies y Revista Hispánica Moderna.
El contenido se actualiza de forma mensual. PRISMA crece continuamente e incorpora nuevas revistas de forma periódica. Las áreas temáticas, incluyen la antropología, la economía, la historia, la literatura, las ciencias políticas y la sociología.
Digitalia es una base de datos de recursos electrónicos con acceso a las revistas más relevantes en lengua española de diferentes materias como Anthropos, Estudios, Hora de España, Nueva Cultura, Ruedo Ibérico, Secuencias, etc. También, cuenta con más de 8 000 libros de prestigiosas editoriales españolas y latinoamericanas como T&B Editores, Biblioteca Nueva, Trotta, Calambur, Universitat Oberta de Catalunya, Universidad de Alicant y AC Documentos de Actividad Contemporánea, entre otras.
Consulta el manual con las instrucciones para la configuración de los equipos informáticos, en el siguiente enlace: instrucciones en el portal del Instituto Cervantes, y si tienes alguna duda, puedes ponerte en contacto con nosotros a través del siguiente email: biblioteca@cervantes.hu y te ayudaremos con mucho gusto.
Ajánlunk két adatbázist a könyvtári olvasójeggyel elérhető teljes szövegű cikkekhez
Az adatbázison keresztül elérhető számos tudományos cikk teljes szövege a társadalom- és bölcsésztudományok területen.
A PRISMA tartalmazza a következő ójságok teljes szövegét: América Latina Hoy, Boletín Americanistia, Historia, Journal of Eastern Caribbean Studies és Revista Hispánica Moderna.
A tartalom havonta frissítésre kerül. A PRISMA folyamatosan bővül és új lapok kerülnek be az adatbázisba. Rengeteg témában, beleértve az antropológiát, gazdaságot, történelmet, irodalmat, politikatudományt és szociológiát.
A Digitalia adatbázissal a legjelentősebb spanyol nyelvű újságokat lehet elérni, mint az Anthropos, Estudios, Hora de España, Nueva Cultura, Ruedo Ibérico, Secuencias, stb. Ezenkívül, további 8000 könyv neves spanyol és latinamerikai kiadóktól: T&B Editores, Biblioteca Nueva, Trotta, Calambur, Universitat Oberta de Catalunya, Universidad de Alicant és AC Documentos de Actividad Contemporánea.
Az alábbi linken, a Cervantes Intézet honlapján tud bővebben értesülni a használati útmutatóról. Amennyiben kérdése merül fel, a biblioteca@cervantes.hu címen nagy örömmel várjuk kérdéseit.
Julián Casanova, es catedrático de Historia Contemporánea en la Universidad de Zaragoza. Profesor visitante en prestigiosas universidades europeas, entre ellas la Central European University, de Budapest. Sus últimos libros son Europa contra Europa, 1914-1945 (Crítica, Barcelona) y A Short History of the Spanish Civil War, (I.B. Tauris, Londres, 2012), versión en español: España partida en dos. Breve historia de la guerra civil española, Crítica, 2013. El pasado 16 de octubre, presentó, en el Instituto Cervantes de Budapest, la película “Viridiana” de Luis Buñuel, una de las películas más poderosas del director aragonés, y que un día después de ganar la Palma de Oro en el Festival de Cannes –el único y máximo galardón del cine español en Cannes, fue prohibida en España hasta después de la muerte de Franco.
Luego de la proyección hubo un interesante debate. También hemos aprovechado para hacerle algunas preguntas para los lectores de nuestro blog:
1) ¿Podría recomendarnos un libro y una película que les pueda servir a los alumnos para profundizar en el estudio del siglo XX español?
Julián Casanova y Carlos Gil Andrés, «Historia de España en el siglo XX» (Ariel, Barcelona, 2009), con una versión abreviada «Breve historia de España en el siglo XX» (Ariel, Barcelona, 2012)Es difícil que una película resuma un siglo (lo intentó Bertolucci en Italia con «Novecento»), pero a través de «Los santos inocentes», de Mario Camús, se puede explicar/entender bien el siglo XX español.2) Es usted un gran estudioso e investigador del siglo XX español, ¿cuál piensa que es el error que los españoles no deben volver a cometer?
Utilizar la violencia como arma de acción política.3) ¿Qué libro de su autoría le gustaría que fuese traducido al húngaro en primer lugar y por qué?
«España partida en dos. Breve historia de la guerra civil española» (Crítica, Barcelona, 2013)
Salió primero en inglés y está pensado para las personas -extranjeras o no- que no saben mucho de la guerra civil y que quieren enterarse de una forma breve, rigurosa y amena.4) ¿Cuál es su novela húngara preferida?
Antes que cualquier novela prefiero «¡Tierra, tierra!«, de Sándor Marai. Mi especialidad y pasión es el siglo XX, su historia y memoria. Y para eso, ese libro es extraordinario.
Me gusta «La balada de Iza«, de Magda Szabó.5) ¿Qué aprende de sus alumnos?
Me gusta enseñar en la Central European University, y en otras universidades estadounidenses, porque hay estudiantes de todos los países, que me hacen pensar en muchas más cosas que en Europa occidental. Pasa el tiempo y aprendo de sus vivencias, de las diferentes visiones que tienen, y a veces, pocas, de su espíritu crítico.
Julián Casanova, a zaragozai egyetem kortárs történelem tanszék vezetője. Több neves európai egyetem vendégoktatója, köztük a budapesti Közép-Európai Egyetem. A legutóbb kiadott könyvei Európa Európa ellen, 1914-1945 (Crítica, Barcelona) és A spanyol polgárháború rövid története, (I.B. Tauris, Londres, 2012), spanyol változata: Kettészakadt Spanyolország. A spanyol polgárháború rövid története, Critíca, 2013. Október 16-án a Cervantes Intézetben mutatta be Luis Buñuel Viridiana című filmjét, az aragón filmrendező egyik legerőteljesebb filmjét, amit egy nappal a Cannes-i fesztivál Aranypálma díja után betiltottak Franco haláláig Spanyolországban. Ezután a vetítés a film megvitatásával zárult.
Megragadtuk az alkalmat, hogy néhány kérdést feltegyünk blogunk olvasói részére:1) Tudna nekünk ajánlani egy könyvet és egy filmet, amely segítene elmélyíteni a tanulók ismeretét a XX. századi spanyol irodalomról? Julián Casanova és Carlos Gil Andrés, “Historia de España en el siglo XX» (Ariel, Barcelona, 2009), rövidített változata, a «Breve historia de España en el siglo XX» (Ariel, Barcelona, 2012). Nem könnyű egy teljes századot filmbe tömöríteni (Bertolucci megtette Olaszországban a “Novecento”-val ), de Mario Camús “Los santos inocentes” filmjén keresztül meg lehet értetni/érteni a spanyol XX. századot.
2) Ön jól ismeri és nagy tudósa a spanyol XX. századnak. Mi az, amit a spanyoloknak nem lenne szabad újra elkövetniük.
Az erőszakot a politikai akciók fegyvereként használni.3) Melyik az a saját könyve, melyet szívesen látna magyar fordításban és miért?
«Kettészakadt Spanyolország. Röviden a spanyol polgárháborúról” (Crítica, Barcelona, 2013).
Elsőként angolul jelent meg. Azoknak az embereknek- külföldiek vagy nem –akik nem sokat tudnak a polgárháborúról és szeretnének röviden, érthetően és tömören értesülni róla.4) Melyik a kedvenc magyar regénye?
Mindennél jobban szeretem a “Föld, föld!” című regényt Márai Sándortól. A szakterületem és szenvedélyem a XX. század története és emlékei. Ezért tartom ezt a könyvet remeknek, valamint „Pilátus” Szabó Magdától.5) Mit tanul a diákjaitól?
Szeretek a Közép-Európai Egyetemen valamint más amerikai egyetemeken oktatni, mivel diákok a világ minden tájáról érkeznek ezért több témáról is gondolkozni kényszerülök, nemcsak Nyugat-Európával. Az idő elteltével megismerem az életüket, a különböző értékrendeket és néha a kritikus szellemüket.
El pasado 15 de octubre han visitado el Instituto, los alumnos del colegio Europa 2000, junto a su profesora Rébeli Szabó Erzsébet.
El grupo ha realizado distintas actividades, a través de las cuales han conocido un poco más acerca del Instituto Cervantes, su oferta cultural y sus recursos.
En la biblioteca, los alumnos estuvieron muy atentos escuchando cuáles son los recursos que tenemos, tanto físicos como digitales y luego, pusieron a prueba sus conocimientos participando en un juego.
Quienes quieran obtener más información acerca de las visitas generales o especializadas al Instituto, pueden consultar el siguiene enlace: visitas al Instituto Cervantes de Budapest.
Október 25-én az Európa 2000 tanulói látogatták intézményünket, Rébeli Szabó Erzsébet tanár kiséretében.
A programokon keresztül a tanulóknak lehetőségük volt közelebbről megismerni a Cervantes Intézet működését, annak gazdag kulturális kínálatát és eszközeit.
A könyvtárban nagy érdeklődéssel hallgatták az általunk kínált gyűjteményeinkről mint fizikai mint digitális formátumban, majd egy rövid bemutatkozó következett ami egy játék részvételével zárult, ahol a lelkes diákok mérhették össze tudásaikat.
Az alábbi linken érdeklődhetnek, akik bővebb információt szeretnének kapni az általános vagy különleges látogatásainkról: látogatások iskolák részére
¿Qué es y cuándo surgió la idea del Coloquio-café?
Siguiendo nuestro objetivo primordial de difundir la lengua y la cultura española en Hungría, la biblioteca Ernesto Sabato, ha creado a finales del año pasado, un espacio llamado Coloquio-café.
Son encuentros periódicos, moderados por Teresa de la Vega, que sirven para promover el diálogo entre las dos culturas.
¿Cómo están organizados?
Cada encuentro gira en torno a un tema dado, escogido con anterioridad . Los temas son actuales, dinámicos y de interés general, con hincapié en aquellos con vínculos entre España y Hungría.
En cada encuentro, luego de una pequeña introducción al tema por parte de la moderadora —en ocasiones valiéndose de un fragmento de texto o de un audiovisual—, los asistentes pueden dar su opinión, generando un debate o intercambio de ideas muy enriquecedor.
El aroma a café indica el cierre del coloquio y los asistentes se despiden hasta la próxima ocasión.
¿Quién puede participar?
Puede participar cualquier persona, sin necesidad de inscribirse previamente. También pueden participar a través del blog o porsonalmente, sugiriendo nuevos temas para abordar en futuros encuentros.
¿Por qué participar?
Tanto las personas que aprenden español como los hispanohablantes aprenderán siempre algo nuevo, conocerán gente y pasarán un rato agradable.
¿Te gustaría proponer algún tema? Envíanos un comentario.
Hogyan és mikor született meg a Coloquio-café ötlete?
Az Ernesto Sabato könyvtár a tavalyi évben kezdte meg a coloquio-café névre elnevezett rendezvény szervezését, mint a spanyol nyelv és kultúra közvetítésének részeként Magyarországon. Rendszeresen meghírdetett találkozásokat Teresa de la Vega moderálja.
Miképpen zajlik?
Egy előre kiválasztott témában kerül megrendezésre. A témák naprakészek, dinamikusak és általános műveltségi kérdéseket vitatnak meg Spanyolország és Magyarország körül.
A találkozásokat a moderátor egy rövid bevezetővel kezdi, – amit egy szöveg vagy audiovizuális részlet bemutatása követi, amire a résztvevők elmondhatják véleményüket valamint megvitathatják az adott témát. Búcsúzásképpen a kávé aromája édesíti meg a találkozást.
Ki lehet résztvevő?
Bárki részt vehet a beszélgetésen, nem szükséges előjelentkezés. A blogon keresztül valamint személyesen is le lehet adni a jelentkezéseteket, új témajavaslatokkal a következő foglalkozásokra.
Miért érdemes részt venni?
Mindazok, akik spanyolul tanulnak vagy spanyol anyanyelvűek, akik nyitottak az új dolgokra és kellemes időt szeretnének eltölteni együtt más emberek társaságában.
Mely témák iránt érdeklődsz a jövőben? Írd meg nekünk.
“¡Por aquí no hay nadie!”, dio media vuelta y se fue”.
Soldados de Salamina, Javier Cercas.
Quienes tuvieron la suerte de asistir a la presentación de la traducción al húngaro de “Soldados de Salamina”, el pasado 23 de septiembre, han podido disfrutar de una charla en la que el escritor revivió algunas claves del libro y de la propia historia española junto a Ferenc Pal, Ivett Körösi (la traductora al húngaro de la novela) y Miklós M.Nagy (el editor).
En su novela, el narrador intenta descubrir cuáles son las razones que hacen que un soldado anónimo del bando republicano no le haya disparado a Sánchez Mazas, fundador e ideólogo de la Falange española, salvándole de esta forma, su vida. El narrador ha logrado a través de la ficción reflexionar al autor sobre temas que ya estaban olvidados, reivindicando a un héroe anónimo e ignorado.
Antes de la presentación, nos ha dedicado unos minutos a responder preguntas que tienen que ver con sus inicios literarios y además nos ha autografiado un ejemplar de su novela traducida, para uno de nuestros lectores. Quienes quieran llevarse a casa este valioso ejemplar, pueden participar en un sorteo. Para esto, tienen que enviar un comentario a esta entrada con la respuesta correcta.
¿Por qué cree Javier Cercas que de no ser escritor hubiese sido veterinario?
La respuesta está en el vídeo
Akiknek szerencséjük volt részt venni a szeptember 23-án megrendezett “Soldados de Salamina” című könyv magyar nyelven megjelent bemutatóján, egy olyan beszélgetésben volt részük, ahol maga az író derített fényt néhány kulcspontra a könyvből és a spanyol történelemről is említést tett Pál Ferenc, Körösi Ivett (a mű fordítója) és M. Nagy Miklós (kiadó) közreműködésével.
Regényében az mesélö azt próbálja feszegetni, hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek egy névtelen, a republikánusok oldalán küzdö katonát arra késztetnek, hogy végül ne löjön rá Sánchez Mazasra, a spanyol Falange alapítójára és ideológiájának megalkotójára, így megmentve annak életét. A mesélö a fikción keresztül éri el, hogy a szerzö már felejtésbe merült témákról gondolkozzon el, egy névtelen, ismeretlen hös alakjának ábrázolása útján.
A bemutató elött megállt néhány percre, hogy válaszoljon néhány, írói kezdeteit érintö kérdésünkre, és legújabb, magyarra fordított regényét is dedikálta nekünk, az olvasó számára. Aki szeretné ezt az értékes darabot hazavinni, sorsoláson vehetnek részt. Ehhez, kérjük, füzzenek egy kommentárt ehhez a poszthoz, a helyes válasszal.
¿Miért hiszi Javier Cercas, hogy amennyiben nem az írói pályára lép, állatorvos lett volna?
A válasz a videóban rejlik.